Régen csak álom volt: a minőségi idő
Ahhoz, hogy jó érzéssel, kiegyensúlyozottan éljük az életünket, szükségesek olyan cselekvések, melyek örömet adnak számunkra. Ha másoktól kapunk ilyen dolgokat, akkor feléjük pozitív érzéseink- hálánk, szeretetünk, elkötelezettségünk- megerősödnek. Ennek eredményeként szívesebben vagyunk velük, megtesszük, amit kérnek tőlünk, segítünk nekik.
A másoktól elvárt elismerésnek alapvetőn 5 különböző „nyelve”, kifejezési módja létezik*:
- a minőségi idő
- szívesség
- ajándék
- érintés
- elismerő szavak
A lista elején levőknek az a jellemzője, hogy időre van szükség a megvalósításukhoz. Márpedig az idő manapság igencsak nagy hiánycikk. Így van ez annak ellenére, hogy a történelem folyamán még soha ennyi eszköz nem volt a birtokunkban, melyeknek a jelentős része életünk megkönnyítésére, szabadidőnk növelésére lett kitalálva. Az időnk mégis mintha egyre kevésbé volna. Állandó rohanásban telnek a napjaink, és sokszor nem engedjük meg magunknak, hogy jólesően hátra dőlve élvezzük életünk apró örömeit akárcsak 10 percre is.
Szülőként nemcsak magunkkal szemben van emiatt lelkiismeret-furdalásunk, hanem gyermekeink szemében is látjuk a kérést: legyél velem, figyelj rám! A minőségi idő igen fontos ahhoz, hogy lelki egészségünk megőrizhessük. Gyermekkorban – természetesen egyéni igények mentén- a szeretet egyértelmű kifejezésére van szükség: a túlélés záloga, hogy gondozónk törődjön velünk. Figyelemre, szükségleteink érzékelésére és kielégítésére van szükségü
2020 márciusa sajnos egy drámai eseménysorozat következtében akarva- akaratlanul megadta nekünk az együtt töltött idő jelentős növekedését. Amire eddig csak titkon vágytunk, sokszor számtalan kifogás bénító sűrűjében, az elérkezett. Amit korábban csak a nyári szabadságok rövidre szabott keretei között éltünk át, az most a mindennapok része lett. Családok tízezrei töltik együtt a nap 24 óráját, így megkapva a lehetőséget arra, hogy szeretteikkel minőségi időt töltsenek együtt.
A felhőtlen öröm helyett azonban gyakran tapasztaljuk a frusztrációt. Akiben megfogalmazódtak ezek a gondolatok, csodálkozva kérdezik, hogy miért nem tudják élvezni ezt az állapotot, amiről korábban azt hitték, megoldás lehet sok problémára. Most mégis inkább csak a problémák születnek belőle.
Nézzük meg, milyen nehezítő tényezőkkel kell megküzdeni!
- A járványügyi helyzet fenyegetettsége önmagában is elegendő ahhoz, hogy igénybe vegye pszichés tartalékainkat a kiváltott szorongás miatt.
- Komoly kihívások elé állít minket a jelen helyzet, mivel igen jóhirtelen történtek az események. Nem volt idő felkészülni egy félelmetes jelenségre- a VÁLTOZÁSRA. Bár a fejlődés egyik mozgatórugója és a nyughatatlan ember egyik legfőbb vágya a változás, mégis szorongással teli helyzetet eleredményez. Félünk attól, vajon eddig megoldásaink megfelelőnek bizonyulnak-e a megváltozott körülmények között. Ráadásul nem biztos, hogy kielégítő eszközeink vannak arra, hogy alkalmazkodjunk valami újhoz.
- Nem biztos, hogy lakásunk alkalmas vagy elég kényelmes ahhoz, hogy többen egymás mellett dolgozzunk, tanuljunk vagy játsszunk.
- Nem tudjuk, hogyan kell a nap 24 órájában szolgálatot teljesíteni tanárként, anyaként/apaként, társként, szakácsként, háztartási alkalmazottként. Most nem tudunk elmenekülni a kihívások elől- nincs alternatíva, ahol másféle tevékenységgel feltölthetjük lemerülőben levő akkumulátorunkat.
Így nem csoda, ha nagyon nehéz minőséget adnunk az időnek. Íme néhány tipp:
- Válasszuk szét az időt! Dedikáljunk a különböző tevékenységeinknek eltérő idősávokat! Ne hagyjuk, hogy összefolyjanak a feladatok! Legyen munkaidő, tanulási idő, főzési idő, ebédidő stb.!
- Segítsük ebben társunkat, gyermekünket is! Jelezzük, ha náluk összemosódnak a határok!
- Figyeljük meg, hogy melyik feladatunk jelenti a legnagyobb kihívást, és tervezzük meg alaposan, hogyan hajtjuk végre!
- Ha sikeresek vagyunk a kihívások legyőzésében, jutalmazzuk meg magunkat! Keressünk valami olyan jutalmat, ami igazán felvillanyoz! Lehet ez egy fejezet elolvasása, egy kis virággyűjtés a kertben, séta a kutyával, vagy egy kis játék a gyerekkel.
- Tervezzünk! Készítsünk hosszabb távra tervet, hogy mikor milyen célokért dolgozunk éppen! Mivel bizonytalan, hogy mikor ér véget a vészhelyzet, készüljünk megelőzéssel! A szorongás egyik fő oka, hogy nem tartjuk kézben a jövőt. A jelen helyzetben még a leghatározottabb személyiségű emberek is azzal szembesülnek, hogy más erők határozzák meg a cselekedeteiket. Ilyenkor mágikus fegyver lehet a bizonytalan tervezése, a megelőzés: ez hitet és eszközt ad ahhoz, hogy mi tartjuk kézben az eseményeket, és nem bábként sodródunk a viharban.
- Gondoljuk át, hogy az elmúlt években mi mindenről mondtunk le időhiányra hivatkozva, és nézzük meg, hogyan illeszthetnénk be az életünkbe. Különösen igaz ez párunkkal és gyermekünkkel kapcsolatban. Poroljuk le a szekrény tetején pihenő társasjátékokat, olajozzuk be a fűrészt a kertben, és vegyük elő a szakácskönyvek legbonyolultabb receptjeit!
*Bővebben érdeklődőknek ajánljuk Gary Chapman magyarul is megjelent műveit a szeretet-nyelvekről