fbpx

10 kommunikációs eszköz, hogy a megtartott prezentációd után hangosabban tapsoljanak

1. Az üdvözlésed legyen professzionális!

Ha szólítanak, indulj az előadás helyszínére, figyelmesen a lábad elé nézve! Nem jó mindjárt az elején elesni! Vigyázz, mindig sok zsinór van szerteszéjjel, és Murphy szerint tuti, hogy az egyikbe bele fog gabalyodni a lábad.

Ne siess az első szavakkal! Hagyd a hallgatóságot, hogy megszemléljen, és kialakíthassa az első benyomását rólad! Ne feledd, a nyugodtság magabiztosságot sugall!

Az üdvözlésed legyen hangos, tagolt és érthető. Ne hadard el! Ne feledd, az első benyomás kialakításánál szerepe van annak is, hogy milyen hangon szólalsz meg.

Általában van egy levezető elnök, vagy egy házigazda, aki meghívott előadást tartani téged. Először őt köszöntsd, aztán csak a hallgatóságot. A köszöntés lehet a következő: „Tisztelt Elnök Úr/Elnök Asszony!”, vagy „Kedves Házigazdánk!” A köszöntésnél mindig fordulj az elnök felé, de úgy, hogy eközben ne fordíts hátat a közönségnek. Ez egyébként egy általános szabály, hogy az előadás alatt soha ne fordíts hátat a hallgatóságnak. Majd fordulj a hallgatóság felé és köszöntsd őket is

A megszólítás lehet: „Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Tisztelt Kollégák, Kedves Meghívott Vendégek …stb.” Ha csak egy olyan is van a hallgatóság között, akit nem illik tegezned, akkor már nem tegezhetsz le mindenkit. Ilyenkor a köszöntés legyen a következő: „Jó napot kívánok, szervusztok!” 

Illik megköszönni a meghívást, a lehetőséget az előadás tartására. Történhet ekképp: „Szeretném megköszönni Elnök úrnak, hogy meghívott erre a rangos rendezvényre.” vagy „Nagy örömömre szolgál, hogy itt lehetek Önök között.”

Bemutatkozni akkor kell, ha az elnök nem mutat be téged, bár ezt általában meg szokták tenni.

Összesítve tehát így hangzik egy profi üdvözlés: „Tisztelt Elnök Úr, tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szeretettel köszöntöm Önöket ezen a szép napon. Szeretném megköszönni Elnök úrnak, hogy meghívott erre a rangos rendezvényre, kimondott örömömre szolgál, hogy itt lehetek Önök között.”

Fontos a testbeszéd is, a köszöntésnél is mindig nézzünk a hallgatóság egészére, tehát ne csak középre, hanem jobbra és balra is.

2. Ne sértsd meg a hallgatóságot mindjárt az elején!

Ne mondj semmi olyat, ami megbánthatná a jelen lévőket. A mobiltelefon használat szokott egy kritikus pont lenni. Ne mondj ilyeneket:

  • „Kérem halkítsák le mobil telefonjaikat, ne zavarják meg az előadást ezzel!”
  • „Kérem tiszteljenek meg ezzel, én is megtisztelem Önöket azzal, hogy felkészültem és elvállaltam ezt az előadást!”
  • „Kérem ne zörögjenek a cukros zacskókkal!”
  • „Ha valakinek megszólal a mobiltelefonja akkor azt kiküldjük.”
  • „Kérem ne beszélgessen, figyeljenek rám!”
  • Stb.
 

Ezek eléggé húsba vágnak mindjárt az elején. Szintén hibának tartom, ha az előadó azt mondja a hallgatóságnak: „A kommunikáció egyszerűségéért engedjétek meg, hogy tegezzelek benneteket.” A magyar etikettben a tegeződésnek külön szabályai vannak, az kimondottan sértő bárkinek, ha az engedélye nélkül letegezik. Ne tedd!


3. Határozd meg az előadásod témáját egyetlen mondatban!

Minden előadásnak van egy témája, és minden előadásnak van valamilyen célja. Az már régen rossz, ha csak az a célod, hogy felvedd az előadásodért járó tiszteletdíjat.

Ha a hallgatóságnál el szeretnél érni valamit, először magadnak kell tisztáznod azt, hogy mi is a célod ezzel az előadással. Lehet célod egyszerűen csak a tájékoztatás, vagy nézeteid elfogadtatása, netán érzelmek ébresztése egy téma iránt, vagy akár megnyerni a hallgatóságot a cselekvésre, például vásárlásra, vagy egészségesebb életmódra.

Éppen ezért a legjobb, ha meg tudod határozni az üzenetet egyetlen rövid mondatban. Pl.: „A vörösbor fogyasztás kellemes mellékhatásai”. Így előadásod legelején már tisztán látnak a hallgatók, tudják mire számíthatnak. Kezdheted akár úgy is az előadásodat, hogy: „Célom a mai előadásommal a következő…”

A lényeg, hogy már a legelején mindenki képben legyen.

4. Dinamikus legyen a kezdésed!

Térj a lényegre hamar! Az első benyomás mindig sokat nyom a latba. Ha jól indul az előadásod, könnyen magával tudod ragadni a hallgatóságot. Ha az elején leül a hangulat, nehezebb lesz azt visszahozni. Az én gimnáziumi osztályfőnökömtől tanultam, hogy az első 3-4 mondatot egy felelésnél álmomból felkelve is tudnom kell. Ő mindig azt mondta, ha egy tanár azt látja a felelőnél, hogy lendületes, jól összeszedett, akkor már annyira nem is figyel oda a többire, hisz már 132.-szer hallja tanári pályafutása alatt. Könnyebben ad ötöst. Ugyanez a helyzet egy előadás során is. Csak ott nem ötöst kapsz, hanem figyelmet és a végén nagyobb tapsot.

Kezdj tehát dinamikusan, lendületesen és ragadd magaddal a  hallgatóságod figyelmét!

5. Beszéded legyen személyes hangvételű!

A jó előadó szabadon merít személyes ismereteiből, tapasztalataiból. Stílusa egyéni, megismételhetetlen. A hallgatóságot valójában az érdekli, hogy te mit tudsz, te miként gondolkodsz, te miként vélekedsz egy témáról, te hogy látod a világ dolgait. Számos olyan előadást hallgattam már életemben, ahol az előadó felsorolás szintjén mutatta be egy adott témához kapcsolódó kutatás eredményeit, és nem tett hozzá semmit, amit ő gondol mind erről. A személyiséged varázsa, a témához kötődő lelkesedésed fogja felvillanyozni a hallgatóságodat. Légy bátran önmagad, hozz fel példákat akár a saját életedből is.

6. Ne akarj mindent elmondani!

Használd a „A kevesebb több” elvet. Először is, ha mindent el szeretnél mondani, akkor több óráig, vagy akár több napig beszélhetnél. Egy jó előadó úgy építi fel az előadását, hogy beszédével felkelti az érdeklődést, majd a végén válaszol a kérdésekre. Mennyivel sikeresebbnek tűnik egy előadás, ha a végén nagy az érdeklődés, és számos kérdés elhangzik.

Gondolkodj úgy, mint a lányok a randevún. Ők sem mutatnak meg mindent, viszont a részletekkel ügyesen felkeltik az érdeklődést.


7. Artikuláció, beszédsebesség, hangerő – fokozottan figyelj rájuk oda!

Ne beszélj halkan, az szörnyű. A hallgatóság energiája arra megy el, hogy meghallja egyáltalán, amit mondasz, de fel már nem tudja fogni. Ha előadást tartasz, tartsd be azt a szabályt, hogy 15-20%-al hangosabban beszélj, mint általában.

Kivételt képez a mikrofon használat, ha abba beszélsz, kérlek ne beszélj 20%-al hangosabban, mivel az is borzasztóan zavaró tud lenni, a hallgatóság úgy érzi, hogy megsüketül.

Ne beszélj túl gyorsan sem. Miért szoktak az emberek túl gyorsan beszélni? Egyrészt van, aki helyből gyorsan beszél, azaz hadar. A mai korban ez divatos. Másrészről, ha izgulsz akkor is gyorsabban fogsz beszélni. Ha nem megy kapásból a megfelelő tempó, akkor sajnos gyakorolnod kell. Szerintem megéri. Természetesen a túl lassú tempó sem előnyös, mivel akkor unalmassá válsz, tán még el is szundikálnak páran.

Ugyanilyen fontossággal bír a tagolt, artikulált beszéd. Kérlek ne motyogj, és ne harapd el a szavak végét. Sokat ront az élvezetből, ha valaki így kommunikál. Ha szeretnéd javítani az artikulációdat, gyakorolj. Vannak a neten elérhető kiváló „nyelvgyötrők”, nyelvtörők. Ha komolyabb a baj, keresd szakember segítségét!

8. Egyszerű legyen a mondandód, és a mondatfelépítésed is!

Vedd segítségül Quintus Cornificius római államférfi, szónok hármas aranyszabályából az első kettőt, miszerint rövidség, világosság jellemezze egy szónok beszédét. (A harmadik a valószerűség volt.) A rövidséget illetően törekedj arra, hogy a részleteket mellőzve, a lényeget mondd el. A világosság azt jelenti, hogy ne beszélj zavarosan, nyakatekerten, szokatlanul. Ne kalandozz el.

Megfigyeltem egyes embereknél egy rossz szokást. Vannak, akik elkezdenek egy gondolatot, majd átugranak egy másik témára, ezt követőn ismét tovább lépnek egy újabb témára, majd hirtelen visszaugranak az előző témára és végül visszatérnek az lapgondolathoz és befejezik azt. Totál káosz, követhetetlen. Ne tedd!

A mondatfelépítés szabálya azt mondja ki, hogy egy mondat átlagosan ne legyen hosszabb, mint 13 szó. Egyes felmérések szerint az emberek a hosszabb, bonyolultabb mondatokat nehezebben értik meg.

9. Foglalj össze néha!

Ne csak az előadásod végén legyen összefoglalás, hanem jelezd, ha egy témapontod tárgyalása véget ért! Ismételd meg állításaid lényegét, ha egy fejezet végére értél. Sokkal érthetőbb, áttekinthetőbb lesz az előadásod, ha ekképp cselekedsz. A hallgatóság azt érzékeli, hogy felkészült vagy, összeszedett vagy, van logikai felépítése az előadásodnak.

10. Lelkesedj!

Prezentációdban legyen lelkesedés! Lássák, hogy hiszel abban, amit mondasz, amit képviselsz. Hogy akarsz másokat cselekvésre bírni, hogy akarod elérni, hogy kövessenek, ha nem vagy magával ragadó? Éreztetned kell a lendületet, a megingathatatlan hitedet abban, amiről beszélsz. „Égni kell annak, aki tüzet akar gyújtani!” Sokkal hihetőbb is vagy, ha lángolsz.

Az emberek valami ilyesmire vágynak, olyan emberre, akit lehet követni, akinek a szavai felpezsdítik a vérüket. Légy hát ilyen.

Természetesen számos más kommunikációs lehetőséged van még egy sikeres előadás megtartásánál, azonban ha ezt a 10 kommunikációs eszközt használod, biztos lehetsz abban, hogy a taps nem marad el, és az a taps más lesz, mint egy átlagos előadás után.